Apr�, szikr�z� csillagok. Foly�kony aranycseppek, meleg, szel�d simogat�s… F�ny. A ritka janu�ri nap andal�t�, v�r�sbe hajl� f�nye, ahogy puh�n siklik �t Birmingham �gbe ny�l� h�zai k�zt, v�gig a mindig f�st�s-k�d�s utc�kon, minduntalan l�ngra lobbantva egy pillanatra a v�gtelens�gben remeg�-t�ncol� porszemeket, hogy azt�n elf�radv�n, szinte �vatosan csurogjon v�gig az op�losra piszkol�dott ablak�vegen. V�gigsim�t a p�rk�nyon k�v�letk�nt meredez� halott vir�g fekete csonkjain, azt�n egyetlen, utols� ugr�ssal belibben a szob�ba. Egy apr� kis alak kuporog a sz�nehagyott sz�nyegen. Kez�t az ablak fel� ny�jtva, a szem�be s�t� napf�nyt�l kiss� hunyorogva, elm�ly�lten b�mulja az ujjai k�zt cik�z� f�nyt. Mintha olvadt arany lenne… Halv�ny, cs�ndes mosoly f�nylik az arc�n, ahogy tenyer�vel egy pillanatra eltakarja a napot. Hirtelen �k�lbe szorul a keze, mintha csak elkapta volna a f�nyl� g�mb�t, �s most ott lenne a kez�ben, minden f�ny �s �let forr�sa…
Gy�ny�r� j�t�k, a hat�rtalan gyermeki k�pzelet �nfeledt j�t�ka, amit most, hogy v�gre v�ge annak a rettenetes ord�t�snak…
- Matt!
A kisfi� �nk�ntelen�l is �sszerezzent, �s h�tra fordult az ajt� fel�. Halk, szinte szomor� volt a hang, ami a nev�n sz�l�totta, �s egy cseppet sem haragos, m�gis, egyetlen pillanat alatt elsz�llt t�le az id�tlens�g var�zsa…
Matt fel�llt a sz�nyegr�l, �s nesztelen�l az ajt� fel� indult. Nem volt ez tudatos �vatoskod�s – megszokta, hogy �gy �ljen, hogy a lehet� legkev�sb� legyen �szrevehet�.
Kil�pett a folyos�ra, �s n�h�ny pillanatra megtorpant, hogy a szeme megszokhassa a hirtelen s�t�ts�get.
- Matt!
A hang a konyh�b�l j�tt, �s most m�r s�rget� volt, mi t�bb, egyenesen t�relmetlen. A kisfi� szapor�n szedve a l�b�t �jra megindult a folyos�n. Alig n�h�ny l�p�s ut�n azonban megint megtorpant, ez�ttal a konyhapult mellett. Zokniban volt, a konyhak� pedig hideg, arra neki nem szabadott r�menni… K�v�ncsian emelte fel a fej�t. Vele szemben, a h�t�nek t�masztva a h�t�t egy n� �lt a f�ld�n. Lehajtotta a fej�t, sz�ke haj�r�l f�lig m�r lekopott a fest�k, l�tni engedve az eredeti hajsz�n�t. Barna. Pontosan olyan sz�n�, mint a fi��.
- Hozz egy poh�r vizet.
Matt nem felelt. Valami azt s�gta neki, most senki sem fogja leszidni, ha zoknistul l�p a k�re, ez�rt sietve besurrant a konyh�ba, �s engedelmesen nekil�tott a feladatnak. Nem volt olyan egyszer�, mert sem a pultot nem �rte fel rendesen, sem a csapot, �gy k�nytelen volt egy sz�ket h�zni maga al�. A n� nem sz�lt semmit. Matt nem is b�nta. Jobb szerette a csendet. �gyelt h�t r�, hogy most se csapjon zajt, �pp csak amennyi elker�lhetetlen. A sz�k �gyis csikorog, ahogy h�zza a k�v�n, �s a falban is olyan furcs�n zubog a v�z, ha megnyitja…
Mikor v�gzett, �vatosan a pultra tette a poharat m�g lem�szott a sz�kr�l, �s csak azt�n kapta fel �jra, �vatosan, k�t k�zzel, hogy ki ne loccsanjon, �gy adta a n� kez�be. Az nem k�sz�nte meg, csak f�radtan felemelte kiss� a fej�t, hogy inni tudjon. Matt lopva v�gigm�rte. Feh�r top volt rajta, amib�l kil�tszott a v�kony, tetov�lt karja. Egy k�gy� volt r�rajzolva. Matt sosem szerette azt a k�gy�t… Most azonban nem a k�gy� volt a legfurcs�bb dolog, hanem a v�r. Tem�rdek v�r volt a padl�n, n�hol m�r eg�szen fekete – �s csupa v�r volt a n� is, a hasa, a combja, a kezei… A kisfi�nak �sszeszorult a torka a s�r�st�l, �gy ink�bb gyorsan lehunyta a szem�t, �s megpr�b�lt arra gondolni, milyen j� lesz, ha m�r majd visszamehet a szob�ba. Tal�n m�g nem ment le a nap… nem, biztosan nem, a konyhaablakon m�g l�tni, hogy nincs s�t�t, �s…
- Matt.
A gyerek kinyitotta a szem�t. A n� most egyenesen r� n�zett. F�lelmetes volt az arca, s�padt, meggy�t�rt, �s szinte rem�nytelen�l k�ts�gbeesett.
- Vidd le a szemetet.
A kisfi� csod�lkozva n�zett vissza r�, de a m�sik nem t�r�d�tt vele. Lassan felemelt maga mell�l egy f�l�n�l �sszek�t�tt, r�zsasz�nes zacsk�t. Matt megborzongott, amikor meg�rtette, hogy a v�rt�l olyan r�zsasz�n.
- Nesze. �s ne felejtsd el becsukni a kuka tetej�t.
A gyerek b�lintott.
- Ott a kulcs a kab�tom zseb�ben.
- J�.
- Siess vissza.
- J�.
Elvette a zacsk�t, de t�l neh�z volt, �s r�gt�n elejtette.
Fels�rt.
Matt felki�ltott ijedt�ben, �s kih�tr�lt a konyh�b�l. K�ts�gbeesetten meredt a n�re, de az csak d�h�sen felszegte a fej�t.
- Csak egy… j�t�kbaba. Nem neked val�.
Matt nem mozdult, mire hozz�tette.
- Ap�d m�rges lesz, ha megint nem lesz levive a szem�t.
Erre azt�n m�r Matt is �sszeszedte mag�t, �s �jra felemelte a zacsk�t, ez�ttal m�r k�t k�zzel ragadva meg a f�l�t. �gy m�r nem is volt olyan neh�z. Sietve indult az ajt� fel�, de a k�sz�b�n megtorpant, mert a n� ut�na sz�lt.
- Ki ne merd nyitni. Vil�gos?
- Igen.
- Siess.
Matt nem k�rdezett. Az el�szob�ban kikereste a kulcsot a kab�tzsebb�l, �s a saj�tj�ba s�llyesztette, azt�n kil�pett az ajt�n, �s gondosan becsukta maga ut�n. A zacsk� m�g mindig s�rt �s r�ngat�zott a kez�ben, �gy t�bbsz�r is le kellett tennie, mire le�rt a l�pcs�n. Most az egyszer nem b�nta, hogy csak a m�sodikon laknak, nem a negyediken, ahonnan pedig olyan sz�p lehet este az �g…
Biztosan elemes baba. Mint a t�vir�ny�t�s aut�, amit Harley b�csit�l kapott kar�csonyra. Olyan j�r�baba, mint Jennynek van. Az�rt s�r meg r�ngat�zik.
Igaza lehetett, mert mire ki�rt az utc�ra, a zacsk� elhallgatott. Lehet, hogy lemer�lt az elem.
Matt el�gedetten n�zett k�rbe, de nem volt szerencs�je. A kuk�nak, ami mindig az ajt�val szemben �llt, most h�lt helye volt.
A h�zuk, ami n�gy l�pcs�h�zat foglalt mag�ba, mer�legesen �llt a f��tra, �gy a kapu nem az �ttestre, hanem egy k�r�lbel�l negyven m�ter hossz� kis utc�csk�ra ny�lt. Olyan sz�k volt, hogy a kuk�sok aut�ja be sem f�rt volna rajta. M�rpedig valahogy el kell vinni a szemetet… Mattnek hirtelen esz�be jutott, hogy cs�t�rt�k van, vagyis a h�zmester m�r kigur�totta a n�gy neh�z f�ml�d�t a f��tra, ahol �ssze tudj�k szedni.
Ez pedig sajnos azt jelentette, hogy od�ig kell elcipelnie a szemeteszacsk�t.
Matt m�gsem b�nta. Feln�zett az �gre. M�g mindig tintak�k volt, pedig a h�zak �rny�k�ban m�r ott lappangott a k�zelg� �jszaka.
Mif�le baba lehet ez? Mi�rt nem adt�k ink�bb oda Jennynek, a szomsz�dban? Biztos �r�lt volna neki… �gyis �lland�an csak bab�zik. Igen, eg�szen biztos, hogy �r�lt volna neki…
Hirtelen nagyon k�v�ncsi lett, hogy mif�le j�t�k is lapul abban a zacsk�ban, de azt�n k�t dolog is az esz�be jutott. Az egyik, hogy szigor�an megtiltott�k neki, hogy kinyissa, a m�sik, hogy a zacsk� csupa v�r… m�r �gy is �sszekente a p�l�j�t, ahogy a l�pcs�n maga el� emelte…
R�ad�sul nagyon hideg volt, �s � m�g pul�vert sem h�zott.
Sietve megindult h�t az utca fel�. A sarkon, a h�zfalnak gur�tva ott sorakozott a n�gy kuka. Legal�bb k�tszer olyan magasak voltak, mint �, �s nagyon nehezen ny�lt a tetej�k. Matt azonban m�r gyakorlott szemetesfi� volt, �gy h�t nem zavartatta mag�t. Az emberek �gyis mindig rendetlenek, �s ide dob�lj�k a s�r�srekeszeket, meg az �d�t�k kartondobozait is. Eg�szen remek kis l�pcs�t lehet bel�l�k �p�teni… 
Letette a f�ldre a zacsk�t, �s gyorsan neki is l�tott, hogy tornyot �p�tsen a sok hullad�kb�l. Neh�z volt, mert egy perc alatt �tfagytak az ujjai a janu�ri hidegben. Legsz�vesebben otthagyta volna a zacsk�t, �s visszaszaladt volna a lak�sba, de h�t azt mondt�k, be kell csukni a tet�t... vagyis, nyilv�n nem hagyhatja csak a kuka mellett a szemetet. Meg azt�n, onnan �gysem viszik el. Nem, valahogy bele kell tennie…
V�gre k�szen lett. Leugrott a rekesztoronyr�l, �s felkapta a zacsk�t, azt�n �jra visszam�szott az ideiglenes l�pcs�n. Kiss� bizonytalanabbul mozgott, mint el�sz�r, mert egy kicsit f�lt a magasban, �s h�t, ugye, mi lesz, ha rosszul l�p, �s az eg�sz t�kolm�ny leborul?... V�g�l azt�n, a kuka perem�be kapaszkodva csak siker�lt megvetnie a l�b�t. Felemelte a tet�t.
Azaz, emelte volna, de a neh�z f�mlemez nem engedett. Matt er�lk�dve �jra megpr�b�lta od�bb billenteni, de nem j�rt sikerrel. Elfogta az ijedts�g. Most hogy mondja majd meg, hogy nem tudta kidobni a szemetet?...
Ebben a pillanatban egy m�ly, kellemes hang harsant a h�ta m�g�l.
- Seg�tsek? Neh�z neked az a fed�l egyed�l.
Matt ijedten fordult meg, olyan hirtelen, hogy a zacsk� nekicsap�dott a kuk�nak.
M�sodszor is fels�rt. Jobban mondva, ez�ttal m�r csak ny�sz�rg�tt…
Az ismeretlen, egy negyven �v k�r�li f�rfi megh�kkenten meredt a fi�ra, azt�n a zacsk�ra. Azt�n �jra a fi�ra.
- Mi a…
Vill�mgyorsan kikapta a gyerek kez�b�l a zacsk�t, �s felt�pte az oldal�t. Elsz�rnyedten t�ntorodott h�tra. Egy v�rcsatakos, elsz�rk�lt arc� �jsz�l�tt kapkodott leveg� ut�n a kezei k�zt.
- A-a-atya �r… Szent… a…
Remegve, dermedten meredt a rekeszeken �csorg�, holtra v�lt kisfi�ra.
- Azonnal ment�t h�vok…
Idegesen a zseb�hez kapott a telefonja ut�n, �s t�rcs�zott. Matt dermedten n�zett r�. Fogalma sem volt, hogy mi t�rt�nt. Tal�n eredetileg az �v� lett volna az a j�t�kbaba?... De h�t a feln�ttek nem is…
- …Hal�? Igen. Egy szemetes mellett tal�ltam egy �jsz�l�ttet, a Rivers �s a Hayfield sark�n... Igen, �l... s�rt… igen. Meleg helyre… igen…
Matt cs�ndesen lem�szott a kuka mell�l, �s alaposabban is szem�gyre vette az idegent. Val�ban nem lehetett t�bb negyven �vesn�l. R�vidre ny�rt, s�t�t haja volt, �s hossz�, pr�mes b�rkab�tja. A cip�je csillogott, nem volt saras, �s a nadr�gja sem t�nt t�ls�gosan megviseltnek. Matt s�v�rogva n�zte m�g egy pillanatig, azt�n felemelte a fej�t. A f�rfi �ppen v�gzett a telefon�l�ssal, �s meg�jult d�bbenettel n�zett a fi�ra.
- Te… ho-hol… Hol tal�ltad ezt?
Matt megszeppenten hallgatott. A m�sik hirtelen �szbe kapott. Hiszen ezen a gyereken m�g egy tisztess�ges pul�ver sincs.
- Gyere. Megmelegsz�nk sz�pen a kocsiban.
F�l kez�be kapta az �jsz�l�ttet, �s amennyire csak tudta, bebor�totta a kab�tj�val, azt�n elkapta a f� karj�t, �s m�r vonszolta is volna maga ut�n. Mattnek v�gre megj�tt a hangja. Teljes erej�b�l h�tra ugrott, kit�pve mag�t a f�rfi szor�t�s�b�l.
- Ne! Anya... anya azt mondta…
Anya. Mit fog sz�lni, ha ezt megtudja?... Els�rta mag�t. A f�rfi d�bbenten meredt r�.
- Itt van az any�d?
Matt zokogva b�lintott. A m�siknak kellett egy p�r pillanat, mire �sszerakta a darabokat.
- Figyelj… Figyelj csak. Mondd meg nekem sz�pen, hogy hol laksz? Itt, ebben a nagy h�zban? - Matt megint b�lintott. T�ls�gosan kedves volt az a hang, hogysem f�lhetett volna t�le, selymes, szinte simogat�… �s a k�z is meleg… � pedig irt�zatosan f�zott.
- H�nyadik emeleten?
- M�-M�sodik… 
- H�nyas sz�m?
- Kilenc.
- J�l van. Akkor szaladj vissza, meg ne f�zz.
Matt m�g mindig a k�nnyeivel k�szk�dve csak �llt a hely�n, �s nem mozdult. A m�sik szemmel l�that�an kezdett teljesen k�ts�gbe esni.
- Mindj�rt itt lesznek a ment�k…
Ment�k.
Tal�n az az asszony is seg�ts�gre szorul…
- Fel tudsz vezetni engem anyuk�dhoz?
Matt csod�lkozva r�emelte v�r�sl� szemeit, de v�g�l b�lintott. Rem�lni sem merte, hogy a f�rfi hajland� lenne felmenni hozz�juk. Pedig m�sok el�tt tal�n majd nem szidj�k le annyira…
- Akkor menj�nk... Hogy is h�vnak?
Matt, ha szipogva is, de az�rt csak felelt.
- Matt Johnson vagyok, az anyuk�m k�nyvel�, az apuk�m taxis.
- Oh. – A f�rfi eg�sz megh�kkentnek t�nt. - �n Jacob Hayers vagyok. Itt dolgozom nem messze..
Matt nem felelt. Amennyire elg�mberedett tagjai csak engedt�k, megiramodott az ajt� fel�. El�hal�szta a zseb�b�l a kulcsot �s a z�rba l�kte, azt�n eg�sz s�ly�val nekifesz�lt az ajt�nak, de az �gy is csak nagyon lassan engedett. Jacob el�z�kenyen a seg�ts�g�re sietett.
Fojtogatta a k�ts�gbees�s �s a d�h.
K�t kisgyermeke volt, a n�gy �ves Jaqueline, �s a m�sf�l �ves Ana, �s eg�sz egyszer�en k�ptelen volt felfogni, hogy hogy akarhat valaki �rtani egy �jsz�l�ttnek. A saj�t gyerek�nek… Nem, ez egyszer�en felfoghatatlan! Mif�le �llat, mif�le sz�rnyeteg az, aki… aki…
�gy �sszeszor�totta a sz�j�t, hogy belef�jdult az �llkapcsa. Csak Isten adjon neki er�t, hogy ne verje agyon azt a n�t, ha megl�tja…!
Matt felvezette a m�sodikra, �s amilyen halkan csak tudta, kinyitotta az ajt�t. De nem volt el�g halk..
- Matt?
- I-igen…
- Becsuktad a kuka fedel�t?
Jacob nem v�rta meg, m�g a fi� felel. Val�s�ggal f�lre l�kte az ajt�b�l, �s berontott a sz�k kis folyos�ra, egyenesen a hang ir�ny�ba.
H�rom l�p�ssel a konyh�n�l termett, �s azonnal �szrevette a n�t. M�g mindig a f�ld�n �lt, k�r�l�tte csak a megfeketedett v�r... Jacob megsz�d�lt, �s egy pillanat alatt elfogta a h�nyinger, hogy �klendeznie kellett. Matt csak ekkor �rt m�g�. Az asszony felsikoltott ijedt�ben.
- Ki a fene maga? Hogy mer�…
Jacob szinte hallotta, ahogy a sz�ve egyre hevesebben ver, m�gnem m�r meg sem tudta k�l�nb�ztetni egym�st�l a dobban�sokat. H�t persze, neki vigy�znia k�ne mag�ra, az orvosa is megmondta, csak semmi izgalom, csak semmi…
Megt�ntorodott, �s csak a l�lekjelenl�t�nek k�sz�nhette, hogy m�g idej�ben a pultra l�kte a kab�tj�ba csavart �jsz�l�ttet, miel�tt �jultan �sszecsuklott.
D�bbent, fullaszt� csend.
Matt m�r s�rni sem mert. �sszeszor�totta a szem�t, hogy az anyja v�letlen�l se l�thassa a k�nnyeit. Att�l mindig m�rges lesz…
- Add ide a telefonomat.
Matt maga sem tudta, a f�lelemt�l, a meglepet�st�l, vagy m�g mindig a hidegt�l remeg, de kapkodva engedelmeskedett. Kiszaladt az el�szob�ba, �s n�mi ny�jt�zkod�s ut�n lekapta a t�k�r alatti kom�dr�l a mobilt, azt�n visszacs�rtetett a konyh�ba, �s a n� fel� ny�jtotta a k�sz�l�ket. Az nem n�zett r�, csak sz� n�lk�l elvette t�le, �s t�rcs�zott. Matt meredten figyelte minden mozdulat�t. El�sz�r is, mert �rezte, hogy most nagyon d�h�sek r�, m�sodszor, mert fogalma sem volt, mi folyik k�r�l�tte. A baba, az a sok v�r, Jacob… Igaz�b�l Jacob hirtelen �jul�sa volt a legink�bb term�szetes sz�m�ra. Mattnek meggy�z�d�se volt, hogy mindenki tart otthon feh�r port, amit gondosan elz�rnak a gyerekek el�l, �s aminek hat�s�ra nagyon furcs�n kezdenek viselkedni az emberek – p�ld�ul elalszanak, �s akkor nem lehet �ket fel�breszteni…
Arra eszm�lt, hogy az anyja besz�lni kezd.
- Zen. M�giscsak haza k�ne j�nn�d. – Hirtelen, szinte haragosan szegte fel a fej�t, �s r�n�zett a fi�ra.
- Ez a k�ly�k mindent elcseszett.

Matt akkor r�vid kis �lete legborzalmasabb n�h�ny perc�t t�lt�tte a konyh�ban. Senki sem ord�tott vele, senki sem �t�tte meg, de a m�d, az a m�rhetetlen megvet�s �s ut�lat, ahogy az anyja kiejtette a sz�t „k�ly�k”, egy �letre bele�gett a tudat�ba. Ahogyan az is, ahogy azt mondja.
- Egyszer b�zok r� valamit, azt is elbassza.
Matt k�ts�gbeesetten lehajtotta a fej�t. K�ptelen volt tov�bb visszatartani a k�nnyeit.

Tizen�t �vvel k�s�bb Toki�ban l�tt�k le, mert mindent pontosan �gy csin�lt, ahogy mondt�k neki.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s